Korábbi ismeretek:
- Pont ábrázolása a kúp felületén: Ha a felületre alkotót illesztünk, akkor azt mindig az alapkör és a csúcspont közé kell rajzolnunk. Egy adott alkotón pont felvétele rendező egyenessel történik.
- Pont ábrázolása a kúp felületén: Ha a paralelkört illesztünk a felületre, akkor azt a forgástengely irányából (felülről) nézve valódi méretű körnek látjuk, míg szemből nézve egy átmérő hosszúságú szakasznak. Az így ábrázolt körvonalon rendezővel jelölhető pont. Az említett paralelkörök felülnézetben koncentrikus köröknek látszanak, de tudjuk, hogy különböző magasságokban vannak.
- Pont ábrázolása a henger felületén: Célszerű alkotókat választani, és azon adott magasságban választani a pontot. A hengeralkotók felülnézetben egyetlen pontnak látszanak.
- Transzformáció: annak érdekében, a metsző sík és a felület helyzetét jobban lássuk, célszerű olyan transzformációt alkalmazni, melyben a sík vetítősíkká válik. A módszer ismerős, a síklapú testek metszésénél hasonló transzformációt alkalmaztunk.
Letölthető anyagok:
- Diasor pdf-ben, diasor narrálva
- Munkafüzet 60-62. oldalak
Módszereink:
Szeletelő módszer: a lényege, hogy egy forgásfelületet a tengelyére merőleges síkkal metszve paralelkört (vagy köröket) kapunk, míg a felületet metsző síkot metszve egyenest. Minden ilyen szeletelő síkban a kimetszett alakzatok közös pontjai kijelölhetők. Ezzel a technikával a metszet nagyon sok pontja előállítható, melyeket görbe vonallal köthetjük össze.Transzformációs módszer: a metsző síkot vetítősíkká transzformáljuk, és ezt a transzformációt a felületre is alkalmazzuk. A metsző sík jelöli ki a transzformáció irányát! Ebben a speciális oldalnézetben könnyen kijelölhetők a metszet legmagasabban/legalacsonyabban lévő pontjai, de természetesen általánosabb helyzetű pontok is könnyen szerkeszthetők (különösen a henger és a kúp esetén).
Milyen pontokat keresünk?
- legmagasabban / legalacsonyabban fekvő pontokat (ha léteznek)
- a kontúrokon lévő pontokat
- a metszet (vagy a vetületének) nevezetes pontjait
- és annyi általános helyzetű pontot, hogy a metszet íve könnyen rajzolható legyen.
Ha olyan síkot veszünk, amely nem halad át a kúp csúcspontján, akkor az alábbi kép elég jól összefoglalja a lehetőségeket:
KÖR, ELLIPSZIS, PARABOLA, HIPERBOLA
Forrás: Wikipédia |
A fenti képen is jól látszik, hogy az a kép segít a metszet besorolásában, ahol a metsző sík vetítősíknak látszik, és így maga a metszet is egy vonalként jelenik meg. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor transzformációval érdemes előállítani.
- KÖR → a forgástengelyre merőleges síkkal
- ELLIPSZIS → minden alkotót metsző, de a tengelyre nem merőleges síkkal
- PARABOLA → egy alkotóval párhuzamos síkkal
- HIPERBOLA → két alkotóval párhuzamos síkkal
A metsző sík változtatásával a metszetek is folyamatosan változnak, amit ez a videó is szemléltet:
Illetve a kúpot az alkotók hosszabbításával könnyen lehet ún. kettős kúppá alakítani. Ezt azért érdemes elképzelni, mert csak ekkor jön létre a hiperbolametszet mindkét ága A metszetek változásait jól szemlélteti az alábbi animált ábra:
Az előbbi ábra bizonyos pillanataiban lehet látni,hogy a metszet lehet alkotópár abban az esetben, a sík áthalad a kúp csúcspontján. Ezt érdemes külön kiemelni:
Ilyen egymás mögötti alkotókat akkor láttunk, amikor a kúp felületén pontokat ábrázoltunk.
Az alkotók segítségével kerül egy síkmetszet megszerkesztésre az alábbi videóban:
Henger metszete:
A henger esetén jóval kevesebb lehetőségünk van: ferde helyzetű síkkal metszve mindig ellipszist kapunk. Az ellipszis vetülete az 1. képen kör, míg a 2. képen ellipszis lesz. Az alábbi videóban jól látszik, hogy ha a sík állása egyre jobban eltér a vízszintestől, akkor az ellipszis metszet alakja elkezd nyúlni. Illetve az ellipszis egy része létre sem jön, ha pl. a sík a henger fedőkörébe is bele tud metszeni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése