Összetett test újabb vetületének szerkesztése

Amikor azt tapasztaljuk, hogy egyik megadott képen sem látszik szemléletesen az ábrázolt alakzat, akkor újabb irányból kellene vetületet szerkeszteni róla. Ezen a gyakorlaton éppen ennek a szerkesztésnek a lépéseit fogjuk megtanulni.
Ezt a szerkesztést kiváltja a modellező programok az a funkciója, mellyel a modell szabadon forgatható, pontosabban a nézőpont folyamatosan változtatható lesz.

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Munkafüzet  14-20. oldala

A gyakorlatra szánt feladat megoldása lépésenként:

A képsíkrendszer transzformációja

Az ábrázolási rendszerünk meghatározza, hogy egy tárgyat, alakzatot honnan nézhetünk. A Monge-féle kétképsíkos eljárásban mindig a képsíkra merőleges irányból készült vetületekkel találkozunk. Felmerülhet a kérdés: Jó ez minden esetben?
A válasz természetesen nem. Előfordulhat, hogy a könnyen szerkeszthető nézet helyett inkább a szemléletes mellett döntenénk. De hogyan juthatunk el az egyik képből a másikba? Ez az út a képsíkrendszer transzformációja: amely röviden fogalmazva újabb vetület(ek) szerkesztését jelenti az előző kép(ek) felhasználásával.

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Munkafüzet  14-20. oldala

Síkok metszése

Két sík metszése:

A tétben egy egyenest két pontja egyértelműen meghatározza. Így, ha két síkot el kell metszenünk, akkor két db közös pontot fogunk szerkeszteni a fenti módszer segítségével, és azokat össze fogjuk kötni. Ehhez bármely két közös pont felhasználható, de fontos, hogy ha a többit is meghatároznánk, akkor azok is illeszkednének a metszésvonalra.

Láthatóság:

Minden metszési feladatot szemléletessé fogunk tenni az ún. láthatóság szerinti kihúzással. Az adott síkot/síkokat síklapokként képzeljük. Kiválasztjuk azokat szakaszokat és területeket, melyek egy adott vetületben takarásban vannak, és szaggatott vonallal jelöljük azokat. A látható szakaszokat folyamatos vonallal jelöljük, általában vastagabb vonallal, vagy ahogy a diákon is látható színes vonallal. Az eljárás végén egy szemléletes képet kapunk az alakzatok átmetsződéséről.

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Munkafüzet  (8.-13. oldal)

Néhány feladat táblai megoldásai:

További segédanyag

• Egy feladat  megoldása lépésenként megmutatva
• http://users.atw.hu/mageptech/Tantargyak/muszakiabr/metsze.jpg
• Sulinet tudásbázis (link)
   
  

Egyenesek és síkok metszése

Elsőként  egyenes és sík metszéspontját fogjuk szerkeszteni.
Ha valamelyik térelem vetítő helyzetben van, akkor a metszés könnyen szerkeszthető, "cserébe" nem olyan szemléletes a kép.
Fedő egyenespárok alkalmazása:

Általános helyzetű térelemek esetében a fedő egyenespár módszerét alkalmazhatjuk. Ennek az lesz a lényege, hogy az elképzeljük az egyenes egyik vetítősíkját, és azzal az adott síkba metszünk. Ekkor egy olyan egyenest kapunk, amely az adott egyenes alatt/fölött halad, és közben át is metszi azt.

Ez ábrán a V1 első vetítősíkot választottam, amely az m egyenesben metszi a háromszöglap síkját. Az első képen (felülnézetben) az adott egyenes és az m egyenes ugyanabban  a vonalban látszik, míg a 2. képen (szemből nézetben) azt látjuk, hogy hogy az e és m egyenesek metszőek. Ezt a metsző helyzetet természetesen bármely oldalnézet is megmutatná.

Láthatóság:

Minden metszési feladatot szemléletessé fogunk tenni az ún. láthatóság szerinti kihúzással. Ez a sík és egyenes metszése témakör esetén azt jelenti, hogy az első képen (amely a felülnézet) el kell döntenünk, hogy sík elmetszése után az egyenes melyik félegyenese halad a síklap fölött. Ezt látni fogjuk, de a másik félegyenest a síklap takarja, így azt ameddig a takarás fennáll, szaggatott vonallal jelöljük. A második kép (szemből nézet) esetén a síknál előrébb lévő félegyenest láthatjuk, és a hátul lévő van takarásban. Ami közös mindkét kép esetén, hogy a hiányzó információt mindig az ellentétes képről fogjuk leolvasni!

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Munkafüzet  (8.-13. oldal)

További segédanyag

• 
   

  

  A kép forrása: Sulinet tudásbázis

Illeszkedési feladatok

A térelemek ábrázolása során gyakran előfordul az, hogy illeszkedő térelemeket kell ábrázolnunk. Az illeszkedésnek vannak látható feltételei, melyekre ezen a héten több figyelmet fogunk szánni. A főbb tudnivalók vázlatosan:

• Pont és egyenes illeszkedése:
  Jusson eszünkbe, hogy ha egy drótszálra gyöngyöt fűzünk, akkor  bárhonnan is nézzük, mindig azt látjuk, hogy a gyöngy a szálon van.
  

  

  http://meska.hu/img/blog/post_9ee0366ea5282d16251d4f9633d383a4639.jpg

  Ábrázoláskor fontos, hogy mindkét képen látható legyen az "illeszkedik" helyzet, vagyis a pont első képe az egyenes első képére, a pont második képe az egyenes második képére illeszkedjen, és természetesen a pont képeit rendezővel tudjuk összekötni.  
• Egyenes és sík illeszkedése:
  A természetben a pókháló emlékeztet erre legjobban. A pók úgy tud a tartószálak által feszített felületen (ez gyakran síknak vehető) maradni, ha a fő szálak közé újabb szálakat sző. Ezek a szálak gyakran megereszkednek, de az elvet jól szemléltetik.
  

  

  http://7-themes.com/data_images/out/24/6849391-spider-web.jpg

  Ábrázoláskor egy egyenes síkra való illesztése már bonyolultabb, ugyanis az már ismert elemekhez kell "ragasztanunk" az újabbat. A síkot úgy kell tekinteni, mintha egy átlátszó fólia lenne, amelyre rajzolhatunk. Metsző egyenes párral adtunk meg egy síkra minden újabb egyenes az adott egyenesekkel alkotott metszéspontjai által rögzíthető! Adott egyenesek egyikével párhuzamos egyenes pedig a másikkal alkotott metszéspont és a párhuzamosság által illeszthető.
• Pont és sík illesztése:
  Ha az előbbi pókháló szálain kicsapódik a pára, akkor az előbbi két esetünk kombinálódik. A vízcsepp csak akkor tud a háló síkjában maradni, ha a szálakon van.

  

  http://farm3.static.flickr.com/2533/3838029983_094c7feece_o.jpg

  A pont síkra történő illesztése viszont összetettebb. Az új pontot a sík régi adataihoz csak egy újabb egyenes segítségével tudjuk kötni. Vagyis először egy új egyenest illesztünk a síkra, majd azon jelöljük ki az új pontot.

Természetesen ezek általános elvek, a speciális helyzetű elemek esetében eleve egyszerűsödnek, más esetekben nekünk kell keresni az egyszerűsítés lehetőségét.

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Munkafüzet  (4.-7. oldal)

További segédanyag

• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak  12.-14. o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.

Monge-féle kétképsíkos ábrázolási rendszer

Ezen a héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

Kép forrása: http://www.grad.hr/geomteh3d/Monge/06projekcije/projekcije_eng.html

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés
• Csonkolt kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal.

 

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Feladatlapok: Munkafüzet 2-3. oldala
• Csonkolt kockák (megtekintés 3D-ben/View in 3D-re kattintva forgathatók):
  https://www.tinkercad.com/things/k5fYGPx0neU
  https://www.tinkercad.com/things/idZc4AW6An3
  https://www.tinkercad.com/things/8OdPOMm6LhN
  https://www.tinkercad.com/things/cEAXwJWjULU
  https://www.tinkercad.com/things/6labUersGE8
  https://www.tinkercad.com/things/4moaQdgzLbq
  https://www.tinkercad.com/things/askyKbrmcQN

További segédanyag

• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• https://www.geogebra.org/m/W6QFAzvX
• Pontábrázolás angolul: http://www.grad.hr/geomteh3d/Monge/02tocka/tocka_eng.html
• Egyenes ábrázolása angolul: http://www.grad.hr/geomteh3d/Monge/03pravac/pravac_eng.html
• Ábragyűjtemény az axonometrikus kép - vetületi ábrázolás gyakorlásához
  (A speciális helyzetű éleket, lapokat érdemes a vetületi ábrában is beazonosítani!)
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai
  
• Külföldi példák: Egy spanyol kurzusra készült személtető modellekből mutatok példát. Jól láthatók rajta a vetítő egyenesek, vetületek.  További képek ebben a galériában érhetők el. A képeket a Pinterestre Mariana Martínez Castrejón és Engracia Ramirez felhasználók töltötték fel.

Forrás: Pinterest

Rögtön kezdünk!