Árnyékszerkesztésnél a tárgyakat, alakzatokat megvilágítjuk, és ezáltal fokozzuk a rajzunk
képiességét. Különösen építészeti rajzokon előnyös, mivel az épületek
tagoltsága (előtetők, párkányok, fülkék, vakablakok) jobban kiemelhető az
árnyékok feltüntetésével.
Az árnyék meghatározásához szükséges egy vagy több
fényforrás kijelölése, az árnyékot vető alakzat és az árnyékot felfogó
felületek megválasztása.
| Előadás | Feladatlapok | Házi feladat |
|---|---|---|
| Diasor | 4. hét | házi feladat |
Paralel megvilágítás esetén a fényforrást végtelen távolinak képzeljük, azaz ebben az esetben a fénysugarak egymással párhuzamosak. A paralel megvilágítás nagyon jól modellezhető a napfény által keletkezett árnyékokkal. Az eljárás maga nem más, mint a már megismert párhuzamos vetítési eljárás, azzal a különbséggel, hogy ezúttal csak a kontúrok, képkörrajzok jelennek meg az árnyékfelfogó felületeken, mert az árnyékkép „belsejében” nem tudunk részleteket megkülönböztetni. A fénysugár irányát egy egyenessel adjuk meg a rajzunkon. Az árnyékot egy olyan hasábszerű, hengerszerű felületnek a megvilágított test mögé eső része határolja, amelynek oldalélei, alkotói a megadott fényiránnyal párhuzamosak.
A héten az alapszerkesztésekkel fogunk megismerkedni.
A gyakorlat anyaga:
Táblaképek:
| Egymást
metsző síklapot és egyenest megvilágítunk. Ekkor a vetett árnyékuk az
A'B'C' háromszögből és az azt metsző egyenesárnyékból fog állni. Ezek az
árnyékmetszéspontok kétféleképpen jöhetnek létre: A hátsó (kék) fénysugár először megvilágítja az AC oldal egy pontját, azt rávetíti az egyenes egy pontjára, majd eléri a vetett árnyékot felfogó síkot. Az elől lévő (piros) fénysugár először az egyenes sík fölötti részén megvilágít egy pontot, majd azt éppen a háromszög szélére vetíti, és majd csak ez után éri el a síkot. Az egyenes síkra vetett árnyéka a lap szélén lévő pontba tart, melyet a vetett árnyékból visszafelé rajzolt fénysugárral jelölhetünk ki. |
 |
Mi történik a döféspont közelében?
Itt
a fénysugarak először az egyenes síklap fölötti részét világítják meg,
de nem tudják hosszan vetíteni, mert a sík nem engedi őket tovább.
Ezeket szemléltettem a rövid piros nyilakkal.
Vagyis
az egyenes síkra vetett árnyékához elég lenne egy ilyen sugárnak a
lappal való közös pontját meghatározni, a vetett árnyék minden esetben a
döféspontból indul.
Ha egyenesekben gondolkodunk, akkor a fénysugarakat tovább tudnánk engedni, és a képsíkot az árnyékolt területen metszenék el.
|
A gyakorlat feladatának lépései a táblaképeken követhetők (2016):
https://drive.google.com/folderview?id=0B_XPtCdn7YKzNW1FZzBUV1VVdDA&usp=sharing
Az idei (2017) táblaképek itt tekinthetők meg:
https://drive.google.com/drive/folders/0B4b8DTKHyn6PU2lJdmg2X2dmcjQ?usp=sharing
Ajánlott bejegyzések:
- Járjunk nyitott szemmel
- Épületelemek árnyéka - idegen tollak
- Testek árnyékai modellezve
- Szándékosan készített árnyékok
- Gyakorló feladatok - síklapok és egyenesek árnyéka
- Gyakorló feladatok - síklapú testek árnyéka
- Egy régi köny részlete
- Segédanyag-kézirat
- Hallgató munkák
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése