Ezen a héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a
Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és
felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az
alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.
A gyakorlat anyaga
- Alapfogalmak
ismétlése: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a
térnegyedekben, mit mutat meg a rendezőszakasz a térbeli helyzetről?
- Első-
és második vetítősík megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű
ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral)
- Csonkolt
kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi
ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a
takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal. A nézetek
elhelyezésénél vegyük figyelembe, hogy a test mindig a szemlélő és a
képsík között áll. Ez alapján a balnézet jobbra, a jobbnézet balra
rajzolható:
- Például:
- A
fenti példában érdemes megemlíteni, hogy a csonkolt testet egy
"szobasarokba" helyeztük. A piros kettős nyilak a hátsó fal és a test
hátsó oldala közötti távolságot mutatják. Mindezt könnyebb elképzelni,
ha az ábrát kinyomtatjuk, a nézeteket elválasztó két egyenes mentén
meghajtjuk, az üres negyedet kivágjuk. Ekkor a szobasarok a keletkezett
vetületekkel összeállítható.
- Csonkolt
kocka axonometrikus képén azonosítsuk be a főegyenes, vetítőegyenes,
profilegyenes helyzetű éleket és a fősík, vetítősík, profilsík, dőlt és
feszített helyzetű síklapokat!
Táblaképek:
 |
| Gyakorlati feladatsor, felső sor, 1. ábra |
További segédanyag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése