Ismétlés a Monge-féle ábrázolásról

 Ezt a félévet úgy kezdjük, hogy a Monge-féle (kétképsíkos) ábrázolás alapjait már vettük az Ábrázolási alapismeretek kurzusban. Ekkor ennek a Munkafüzet2025-nek az első 9 oldalát használtuk. Ott fejeztük be, hogy vetítősíkkal metszettünk egyenest és síkot is. Ez a bejegyzés egy összefoglaló ezektől az ismeretekről.  Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom, hogy miről van ismeretünk.

Ebben a félévben a Monge-rendszert fogjuk használni, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületekből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre. Illetve, ha valamilyen új elemet ábrázolunk az egyik képen, akkor a térbeli kapcsolatokra alapozva meg kell határozunk annak a másik képét is. Ezáltal a két képet összehangoltan kell használnunk és párhuzamosan kell fejlesztgetni! A rendszerünkben a K1 képsík fölött és a K2 képsík előtt helyezzük el az alakzatokat.

Alapfogalmak, melyekről korábban szó volt: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól. Ábrázoltunk térelemeket, melyek a képsíkokhoz képest lehetnek speciális helyzetben. Ez a képsíkkal való párhuzamosságot és a képsíkra merőleges helyzetet jelenti.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

Mi az európai ábrázolási rendszert használjuk. A vetületi ábrázoláskor az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A mi Monge-rendszerünk csak két képet használ, a fenti kismackós szemléltetésből csak a szemből- és felülnézetével dolgozunk, és csak szükség esetén fordulunk az oldalnézethez.

Az ábráinkból rá kell jönnünk, hogy egy pont illeszkedik-e egy egyenesre, vagy egy síkra, vagy akár egy egyenes rajta van-e egy síkon. Ez azért is fontos, mert nem csak ilyen döntéseket kell hoznunk, hanem a feltételeket használva újabb elemeket ábrázolhatunk. Például egy síkidomból levághatunk egy darabkát, vagy lyukat vághatunk a közepére, de a metszéseknek is ez lesz majd az alapja. 

Egy pont egyenesre való illesztésekor fontos, hogy mindkét képen látható legyen az "illeszkedik" helyzet, vagyis a pont első képe az egyenes első képére, a pont második képe az egyenes második képére illeszkedjen, és természetesen a pont képeit rendezővel tudjuk összekötni. 

Egy egyenes síkra való illesztése már bonyolultabb, ugyanis az már ismert elemekhez kell "ragasztanunk" az újabbat. A síkot úgy kell tekinteni, mintha egy átlátszó fólia lenne, amelyre rajzolhatunk. A síkot a Monge-rendszerben pl. egy metsző egyenespárral megadva minden újabb egyenes az adott egyenesekkel alkotott metszéspontjai által rögzíthető! Vagy az is előfordulhat, hogy valamelyik ismert egyenessel párhuzamos, akkor ezt a párhuzamosságot látni fogjuk. Ezzel a technikával előbb-utóbb egy pókhálószerű vonalrendszert kapjuk. És végül ha pontot akarunk illeszteni síkra, akkor azt csak úgy tehetjük meg, ha először keresünk egy olyan síkbeli egyenest, amelyre a pontot rá tudjuk tenni. Emlékeznek a pókhálós példámra? A képek benne vannak a diasorban.

És végül vetítősíkkal metszettünk más alakzatokat: egyenest is és másik síkot is. Ebben az volt a lényeg, hogy a vetítő sík az egyik képen egy vonalban látszódik, és így jól be lehet azonosítani, hogy mi van az egyik vagy másik oldalán, és hol alakulnak ki metszések. Erre mutatok egy példát:

A használt diasorok elérhetők a következő linkeken:

• Diasor1 (Bevezetés, alapvető ábrázolási ismeretek) 
• Diasor2 (Illeszkedéssel kapcsolatos ismeretek) 
• Diasor3 (Metszés egyszerűbb esetei, vetítősíkkal történő metszés)

Munkalapok:

• Munkafüzet2025 1.-9. oldalai
   

Emlékeztető a térelemek ábrázolásához (videók)

• Pontok ábrázolása (azonosítása) a Monge-rendszerben
• Egyenesek ábrázolása
• Síkok ábrázolása
• Egyenes és sík, valamint két sík metszése egyszerűbb esetekben 

 

 

Bevezetés: Monge-rendszer, vetületek, modellek (2024 ősz)

 Az 1.héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

• Meg kell említenünk, hogy mi az európai ábrázolási rendszert fogjuk használni. Az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A vetítések során fontos, hogy a sorrend minden esetben: szemlélő – alakzat – képsík.
  Általában következő vetületek készülnek: elölnézet, felülnézet, oldalnézet (balnézet).
  Szükség esetén kiegészíthető a rendszer a teljes „bedobozoláshoz” a hiányzó három síkkal, melyek a következő képek keletkeznek: alulnézet, hátulnézet, oldalnézet (jobbnézet).
• Csonkolt kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal.

 

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben   a végén gyakorlati kiegészítésekkel, "firkálásokkal"
  
• Feladatlapok: a munkafüzet 2-5. oldala

További segédanyag

• Térelemek ábrázolása (Lejátszás lista)
  
• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• Ábragyűjtemény az axonometrikus kép - vetületi ábrázolás gyakorlásához
  (A speciális helyzetű éleket, lapokat érdemes a vetületi ábrában is beazonosítani!)
• Lajos Sándor: Csonkolt kockák
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai: vetületek keletkezése
  
• A munkafüzetben szereplő csonkolt kockák forgatható modelljei
  (perspektív képet látunk csak, de így is szemléletes!):
  https://www.tinkercad.com/embed/k5fYGPx0neU
  https://www.tinkercad.com/embed/idZc4AW6An3
  https://www.tinkercad.com/embed/8OdPOMm6LhN
  https://www.tinkercad.com/embed/cEAXwJWjULU
  https://www.tinkercad.com/embed/6labUersGE8
  https://www.tinkercad.com/embed/4moaQdgzLbq
  https://www.tinkercad.com/embed/askyKbrmcQN
  

 

Ezt már tudunk a Monge-féle ábrázolásról

Ezt a félévet úgy kezdjük, hogy a Monge-féle (kétképsíkos) ábrázolás alapjait már vettük az Ábrázolási alapismeretek kurzusban. Ekkor ennek a Munkafüzet2024-nek az első 9 oldalát használtuk. Ott fejeztük be, hogy vetítősíkkal metszettünk egyenest és síkot is. Ez a bejegyzés egy összefoglaló ezektől az ismeretekről.  Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom, hogy miről van ismeretünk.

Ebben a félévben a Monge-rendszert fogjuk használni, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületekből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre. Illetve, ha valamilyen új elemet ábrázolunk az egyik képen, akkor a térbeli kapcsolatokra alapozva meg kell határozunk annak a másik képét is. Ezáltal a két képet összehangoltan kell használnunk és párhuzamosan kell fejlesztgetni! A rendszerünkben a K1 képsík fölött és a K2 képsík előtt helyezzük el az alakzatokat.

Alapfogalmak, melyekről korábban szó volt: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól. Ábrázoltunk térelemeket, melyek a képsíkokhoz képest lehetnek speciális helyzetben. Ez a képsíkkal való párhuzamosságot és a képsíkra merőleges helyzetet jelenti.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

Mi az európai ábrázolási rendszert használjuk. A vetületi ábrázoláskor az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A mi Monge-rendszerünk csak két képet használ, a fenti kismackós szemléltetésből csak a szemből- és felülnézetével dolgozunk, és csak szükség esetén fordulunk az oldalnézethez.

Az ábráinkból rá kell jönnünk, hogy egy pont illeszkedik-e egy egyenesre, vagy egy síkra, vagy akár egy egyenes rajta van-e egy síkon. Ez azért is fontos, mert nem csak ilyen döntéseket kell hoznunk, hanem a feltételeket használva újabb elemeket ábrázolhatunk. Például egy síkidomból levághatunk egy darabkát, vagy lyukat vághatunk a közepére, de a metszéseknek is ez lesz majd az alapja. 

Egy pont egyenesre való illesztésekor fontos, hogy mindkét képen látható legyen az "illeszkedik" helyzet, vagyis a pont első képe az egyenes első képére, a pont második képe az egyenes második képére illeszkedjen, és természetesen a pont képeit rendezővel tudjuk összekötni. 

Egy egyenes síkra való illesztése már bonyolultabb, ugyanis az már ismert elemekhez kell "ragasztanunk" az újabbat. A síkot úgy kell tekinteni, mintha egy átlátszó fólia lenne, amelyre rajzolhatunk. A síkot a Monge-rendszerben pl. egy metsző egyenespárral megadva minden újabb egyenes az adott egyenesekkel alkotott metszéspontjai által rögzíthető! Vagy az is előfordulhat, hogy valamelyik ismert egyenessel párhuzamos, akkor ezt a párhuzamosságot látni fogjuk. Ezzel a technikával előbb-utóbb egy pókhálószerű vonalrendszert kapjuk. És végül ha pontot akarunk illeszteni síkra, akkor azt csak úgy tehetjük meg, ha először keresünk egy olyan síkbeli egyenest, amelyre a pontot rá tudjuk tenni. Emlékeznek a pókhálós példámra? A képek benne vannak a diasorban.

És végül vetítősíkkal metszettünk más alakzatokat: egyenest is és másik síkot is. Ebben az volt a lényeg, hogy a vetítő sík az egyik képen egy vonalban látszódik, és így jól be lehet azonosítani, hogy mi van az egyik vagy másik oldalán, és hol alakulnak ki metszések. Erre mutatok egy példát:

A használt diasorok elérhetők a következő linkeken:

• Diasor1 (Bevezetés, alapvető ábrázolási ismeretek) 
• Diasor2 (Illeszkedéssel kapcsolatos ismeretek) 
• Diasor3 (Metszés egyszerűbb esetei, vetítősíkkal történő metszés)

Munkalapok:

• Munkafüzet2024 1.-9. oldalai
   

Emlékeztető a térelemek ábrázolásához (videók)

• Pontok ábrázolása (azonosítása) a Monge-rendszerben
• Egyenesek ábrázolása
• Síkok ábrázolása
• Egyenes és sík, valamint két sík metszése egyszerűbb esetekben 

 

 

Bevezetés: Monge-rendszer, vetületek, modellek (2023 ősz)

 Az 1.héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

• Meg kell említenünk, hogy mi az európai ábrázolási rendszert fogjuk használni. Az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A vetítések során fontos, hogy a sorrend minden esetben: szemlélő – alakzat – képsík.
  Általában következő vetületek készülnek: elölnézet, felülnézet, oldalnézet (balnézet).
  Szükség esetén kiegészíthető a rendszer a teljes „bedobozoláshoz” a hiányzó három síkkal, melyek a következő képek keletkeznek: alulnézet, hátulnézet, oldalnézet (jobbnézet).
• Csonkolt kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal.

 

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben   a végén gyakorlati kiegészítésekkel, "firkálásokkal"
  
• Feladatlapok: a munkafüzet 2-5. oldala

További segédanyag

• Térelemek ábrázolása (Lejátszás lista)
  
• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• Ábragyűjtemény az axonometrikus kép - vetületi ábrázolás gyakorlásához
  (A speciális helyzetű éleket, lapokat érdemes a vetületi ábrában is beazonosítani!)
• Lajos Sándor: Csonkolt kockák
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai: vetületek keletkezése
  
• A munkafüzetben szereplő csonkolt kockák forgatható modelljei
  (perspektív képet látunk csak, de így is szemléletes!):
  https://www.tinkercad.com/embed/k5fYGPx0neU
  https://www.tinkercad.com/embed/idZc4AW6An3
  https://www.tinkercad.com/embed/8OdPOMm6LhN
  https://www.tinkercad.com/embed/cEAXwJWjULU
  https://www.tinkercad.com/embed/6labUersGE8
  https://www.tinkercad.com/embed/4moaQdgzLbq
  https://www.tinkercad.com/embed/askyKbrmcQN
  

 

Amit már tudunk a Monge-féle ábrázolásról (ismétlés)

Ezt a félévet úgy kezdjük, hogy a Monge-féle (kétképsíkos) ábrázolás alapjait már vettük az Ábrázolási alapismeretek kurzusban. Akkor ott fejeztük be, hogy vetítősíkkal metszettünk egyenest és síkot is. Ez a bejegyzés egy összefoglaló ezektől az ismeretekről. Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom, hogy miről van ismeretünk.

Ebben a félévben főként a Monge-rendszert fogjuk használni, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületekből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre. A rendszerünkben a K1 képsík fölött és a K2 képsík előtt helyezzük el az alakzatokat.

Alapfogalmak, melyekről korábban szó volt: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól. Ábrázoltunk térelemeket, melyek a képsíkokhoz képest lehetnek speciális helyzetben. Ez a képsíkkal való párhuzamosságot és a képsíkra merőleges helyzetet jelenti.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

Mi az európai ábrázolási rendszert használjuk. A vetületi ábrázoláskor az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A mi Monge-rendszerünk csak két képet használ, a fenti kismackós szemléltetésből csak a szemből- és felülnézetével dolgozunk, és csak szükség esetén fordulunk az oldalnézethez.

Az ábráinkból rá kell jönnünk, hogy egy pont illeszkedik-e egy egyenesre, vagy egy síkra, vagy akár egy egyenes rajta van-e egy síkon. Ez azért is fontos, mert nem csak ilyen döntéseket kell hoznunk, hanem a feltételeket használva újabb elemeket ábrázolhatunk. Például egy síkidomból levághatunk egy darabkát, vagy lyukat vághatunk a közepére, de a metszéseknek is ez lesz majd az alapja. 

Egy pont egyenesre való illesztésekor fontos, hogy mindkét képen látható legyen az "illeszkedik" helyzet, vagyis a pont első képe az egyenes első képére, a pont második képe az egyenes második képére illeszkedjen, és természetesen a pont képeit rendezővel tudjuk összekötni. 

Egy egyenes síkra való illesztése már bonyolultabb, ugyanis az már ismert elemekhez kell "ragasztanunk" az újabbat. A síkot úgy kell tekinteni, mintha egy átlátszó fólia lenne, amelyre rajzolhatunk. A síkot a Monge-rendszerben pl. egy metsző egyenespárral megadva minden újabb egyenes az adott egyenesekkel alkotott metszéspontjai által rögzíthető! Vagy az is előfordulhat, hogy valamelyik ismert egyenessel párhuzamos, akkor ezt a párhuzamosságot látni fogjuk. Ezzel a technikával előbb-utóbb egy pókhálószerű vonalrendszert kapjuk. És végül ha pontot akarunk illeszteni síkra, akkor azt csak úgy tehetjük meg, ha először keresünk egy olyan síkbeli egyenest, amelyre a pontot rá tudjuk tenni. Emlékeznek a pókhálós példámra? A képek benne vannak a diasorban.

És végül vetítősíkkal metszettünk más alakzatokat: egyenest is és másik síkot is. Ebben az volt a lényeg, hogy a vetítő sík az egyik képen egy vonalban látszódik, és így jól be lehet azonosítani, hogy mi van az egyik vagy másik oldalán, és hol alakulnak ki metszések. Erre mutatok egy példát:

A használt diasorok elérhetők a következő linkeken:

• Diasor1 (Bevezetés, alapvető ábrázolási ismeretek) 
• Diasor2 (Illeszkedéssel kapcsolatos ismeretek) 
• Diasor3 (Metszés egyszerűbb esetei, vetítősíkkal történő metszés)

Emlékeztető a térelemek ábrázolásához (videók)

• Pontok ábrázolása (azonosítása) a Monge-rendszerben
• Egyenesek ábrázolása
• Síkok ábrázolása
• Egyenes és sík, valamint két sík metszése egyszerűbb esetekben 

 

Bevezetés: Monge-rendszer, vetületek, modellek (2022)

Az 1.héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

• Meg kell említenünk, hogy mi az európai ábrázolási rendszert fogjuk használni. Az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A vetítések során fontos, hogy a sorrend minden esetben: szemlélő – alakzat – képsík.
  Általában következő vetületek készülnek: elölnézet, felülnézet, oldalnézet (balnézet).
  Szükség esetén kiegészíthető a rendszer a teljes „bedobozoláshoz” a hiányzó három síkkal, melyek a következő képek keletkeznek: alulnézet, hátulnézet, oldalnézet (jobbnézet).
• Csonkolt kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal.

 

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben 
  
• Feladatlapok: a munkafüzet 2-3. oldala
• A munkafüzet 3. és 4. feladatában segítenek a következő vázlatok (az ábrák forrása): 

További segédanyag

• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• Ábragyűjtemény az axonometrikus kép - vetületi ábrázolás gyakorlásához
  (A speciális helyzetű éleket, lapokat érdemes a vetületi ábrában is beazonosítani!)
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai
• TINKERCAD (https://www.tinkercad.com/) Ingyenesen használható modellező alkalmazás, melyet regisztráció után lehet használni. A modellező böngészőben fut, a Firefox vagy Chrome az ajánlott. Az első bejelentkezéskor néhány animált tutoriál indítható, néhány rövidebb leírás megtalálható ebben a megosztott mappában. A Tinkercad kellemes időtöltés lehet, a modellek alkalmasak a térbeli viszonyok tanulmányozására.
• A munkafüzetben szereplő csonkolt kockák forgatható modelljei:
  https://www.tinkercad.com/embed/k5fYGPx0neU
  https://www.tinkercad.com/embed/idZc4AW6An3
  https://www.tinkercad.com/embed/8OdPOMm6LhN
  https://www.tinkercad.com/embed/cEAXwJWjULU
  https://www.tinkercad.com/embed/6labUersGE8
  https://www.tinkercad.com/embed/4moaQdgzLbq
  https://www.tinkercad.com/embed/askyKbrmcQN
  

 

Amit már tudunk (ismétlés)

Ezt a félévet úgy kezdjük, hogy a Monge-féle (kétképsíkos) ábrázolás alapjait már vettük az Ábrázolási alapismeretek kurzusban. Akkor ott fejeztük be, hogy vetítősíkkal metszettünk egyenest és síkot is. Ez a bejegyzés egy összefoglaló ezektől az ismeretekről. Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom, hogy miről van ismeretünk.

Ebben a félévben főként a Monge-rendszert fogjuk használni, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületekből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre. A rendszerünkben a K1 képsík fölött és a K2 képsík előtt helyezzük el az alakzatokat.

Alapfogalmak, melyekről korábban szó volt: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól. Ábrázoltunk térelemeket, melyek a képsíkokhoz képest lehetnek speciális helyzetben. Ez a képsíkkal való párhuzamosságot és a képsíkra merőleges helyzetet jelenti.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

Mi az európai ábrázolási rendszert használjuk. A vetületi ábrázoláskor az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A mi Monge-rendszerünk csak két képet használ, a fenti kismackós szemléltetésből csak a szemből- és felülnézetével dolgozunk, és csak szükség esetén fordulunk az oldalnézethez.

Az ábráinkból rá kell jönnünk, hogy egy pont illeszkedik-e egy egyenesre, vagy egy síkra, vagy akár egy egyenes rajta van-e egy síkon. Ez azért is fontos, mert nem csak ilyen döntéseket kell hoznunk, hanem a feltételeket használva újabb elemeket ábrázolhatunk. Például egy síkidomból levághatunk egy darabkát, vagy lyukat vághatunk a közepére, de a metszéseknek is ez lesz majd az alapja. 

Egy pont egyenesre való illesztésekor fontos, hogy mindkét képen látható legyen az "illeszkedik" helyzet, vagyis a pont első képe az egyenes első képére, a pont második képe az egyenes második képére illeszkedjen, és természetesen a pont képeit rendezővel tudjuk összekötni. 

Egy egyenes síkra való illesztése már bonyolultabb, ugyanis az már ismert elemekhez kell "ragasztanunk" az újabbat. A síkot úgy kell tekinteni, mintha egy átlátszó fólia lenne, amelyre rajzolhatunk. A síkot a Monge-rendszerben pl. egy metsző egyenespárral megadva minden újabb egyenes az adott egyenesekkel alkotott metszéspontjai által rögzíthető! Vagy az is előfordulhat, hogy valamelyik ismert egyenessel párhuzamos, akkor ezt a párhuzamosságot látni fogjuk. Ezzel a technikával előbb-utóbb egy pókhálószerű vonalrendszert kapjuk. És végül ha pontot akarunk illeszteni síkra, akkor azt csak úgy tehetjük meg, ha először keresünk egy olyan síkbeli egyenest, amelyre a pontot rá tudjuk tenni. Emlékeznek a pókhálós példámra? A képek benne vannak a diasorban.

És végül vetítősíkkal metszettünk más alakzatokat: egyenest is és másik síkot is. Ebben az volt a lényeg, hogy a vetítő sík az egyik képen egy vonalban látszódik, és így jól be lehet azonosítani, hogy mi van az egyik vagy másik oldalán, és hol alakulnak ki metszések. Erre mutatok egy példát:

A használt diasorok elérhetők a következő linkeken:

• Diasor1 (Bevezetés, alapvető ábrázolási ismeretek) 
• Diasor2 (Illeszkedéssel kapcsolatos ismeretek) 
• Diasor3 (Metszés egyszerűbb esetei, vetítősíkkal történő metszés)

 

Monge-rendszer, vetületek, modellek (2021)

Az 1.héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

• Meg kell említenünk, hogy mi az európai ábrázolási rendszert fogjuk használni. Az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A vetítések során fontos, hogy a sorrend minden esetben: szemlélő – alakzat – képsík.
  Általában következő vetületek készülnek: elölnézet, felülnézet, oldalnézet (balnézet).
  Szükség esetén kiegészíthető a rendszer a teljes „bedobozoláshoz” a hiányzó három síkkal, melyek a következő képek keletkeznek: alulnézet, hátulnézet, oldalnézet (jobbnézet).
• Csonkolt kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal.

 

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben (Frissítve 2021. 09. 09., gyakorlat után) 
• Kiegészítés a 2021. 09. 13. gyakorlat után
  
• Feladatlapok: a munkafüzet 2-3. oldala
• A munkafüzet 3. és 4. feladatában segítenek a következő vázlatok (az ábrák forrása): 

További segédanyag

• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• Ábragyűjtemény az axonometrikus kép - vetületi ábrázolás gyakorlásához
  (A speciális helyzetű éleket, lapokat érdemes a vetületi ábrában is beazonosítani!)
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai
• TINKERCAD (https://www.tinkercad.com/) Ingyenesen használható modellező alkalmazás, melyet regisztráció után lehet használni. A modellező böngészőben fut, a Firefox vagy Chrome az ajánlott. Az első bejelentkezéskor néhány animált tutoriál indítható, néhány rövidebb leírás megtalálható ebben a megosztott mappában. A Tinkercad kellemes időtöltés lehet, a modellek alkalmasak a térbeli viszonyok tanulmányozására.
• A munkafüzetben szereplő csonkolt kockák forgatható modelljei:
  https://www.tinkercad.com/things/k5fYGPx0neU
  https://www.tinkercad.com/things/idZc4AW6An3
  https://www.tinkercad.com/things/8OdPOMm6LhN
  https://www.tinkercad.com/things/cEAXwJWjULU
  https://www.tinkercad.com/things/6labUersGE8
  https://www.tinkercad.com/things/4moaQdgzLbq
  https://www.tinkercad.com/things/askyKbrmcQN
  

Monge-féle (kétképsíkos) ábrázolási rendszer

Ezen a héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

Kép forrása: http://www.grad.hr/geomteh3d/Monge/06projekcije/projekcije_eng.html

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Feladatlapok: Munkafüzet 3. oldala

További segédanyag

• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• https://www.geogebra.org/m/W6QFAzvX
• Pontábrázolás angolul: http://www.grad.hr/geomteh3d/Monge/02tocka/tocka_eng.html
• Egyenes ábrázolása angolul: http://www.grad.hr/geomteh3d/Monge/03pravac/pravac_eng.html
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai

 

Monge-rendszer, azaz a kétképsíkos ábrázolási rendszer

Az 1.héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

• Meg kell említenünk, hogy mi az európai ábrázolási rendszert fogjuk használni. Az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A vetítések során fontos, hogy a sorrend minden esetben: szemlélő – alakzat – képsík.
  Általában következő vetületek készülnek: elölnézet, felülnézet, oldalnézet (balnézet).
  Szükség esetén kiegészíthető a rendszer a teljes „bedobozoláshoz” a hiányzó három síkkal, melyek a következő képek keletkeznek: alulnézet, hátulnézet, oldalnézet (jobbnézet).
• Csonkolt kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal.

 

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben (Frissítve és néhány szemléltető diával kiegészítve: 2020. 09. 16.)
  
• Feladatlapok: a munkafüzet 2-3. oldala
• A munkafüzet 3. és 4. feladatában segítenek a következő vázlatok (az ábrák forrása): 

További segédanyag

• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• Ábragyűjtemény az axonometrikus kép - vetületi ábrázolás gyakorlásához
  (A speciális helyzetű éleket, lapokat érdemes a vetületi ábrában is beazonosítani!)
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai
  
• Külföldi példák: Egy spanyol kurzusra készült személtető modellekből mutatok példát. Jól láthatók rajta a vetítő egyenesek, vetületek.  További képek ebben a galériában érhetők el. A képeket a Pinterestre Mariana Martínez Castrejón és Engracia Ramirez felhasználók töltötték fel.

Forrás: Pinterest

Monge-féle kétképsíkos ábrázolási rendszer

Ezen a héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

Kép forrása: http://www.grad.hr/geomteh3d/Monge/06projekcije/projekcije_eng.html

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés
• Csonkolt kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal.

 

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Feladatlapok: Munkafüzet 2-3. oldala
• Csonkolt kockák (megtekintés 3D-ben/View in 3D-re kattintva forgathatók):
  https://www.tinkercad.com/things/k5fYGPx0neU
  https://www.tinkercad.com/things/idZc4AW6An3
  https://www.tinkercad.com/things/8OdPOMm6LhN
  https://www.tinkercad.com/things/cEAXwJWjULU
  https://www.tinkercad.com/things/6labUersGE8
  https://www.tinkercad.com/things/4moaQdgzLbq
  https://www.tinkercad.com/things/askyKbrmcQN

További segédanyag

• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• https://www.geogebra.org/m/W6QFAzvX
• Pontábrázolás angolul: http://www.grad.hr/geomteh3d/Monge/02tocka/tocka_eng.html
• Egyenes ábrázolása angolul: http://www.grad.hr/geomteh3d/Monge/03pravac/pravac_eng.html
• Ábragyűjtemény az axonometrikus kép - vetületi ábrázolás gyakorlásához
  (A speciális helyzetű éleket, lapokat érdemes a vetületi ábrában is beazonosítani!)
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai
  
• Külföldi példák: Egy spanyol kurzusra készült személtető modellekből mutatok példát. Jól láthatók rajta a vetítő egyenesek, vetületek.  További képek ebben a galériában érhetők el. A képeket a Pinterestre Mariana Martínez Castrejón és Engracia Ramirez felhasználók töltötték fel.

Forrás: Pinterest

Kétképsíkos ábrázolási rendszer (Monge-rendszer)

Ezen a héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés.

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

• Meg kell említenünk, hogy mi az európai ábrázolási rendszert fogjuk használni. Az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük, majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a vetületekkel együtt. A vetítések során fontos, hogy a sorrend minden esetben: szemlélő – alakzat – képsík.
  Általában következő vetületek készülnek: elölnézet, felülnézet, oldalnézet (balnézet).
  Szükség esetén kiegészíthető a rendszer a teljes „bedobozoláshoz” a hiányzó három síkkal, melyek a következő képek keletkeznek: alulnézet, hátulnézet, oldalnézet (jobbnézet).
• Csonkolt kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal.

 

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Feladatlapok: a munkafüzet 2-3. oldala

További segédanyag

• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• Ábragyűjtemény az axonometrikus kép - vetületi ábrázolás gyakorlásához
  (A speciális helyzetű éleket, lapokat érdemes a vetületi ábrában is beazonosítani!)
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai
  
• Külföldi példák: Egy spanyol kurzusra készült személtető modellekből mutatok példát. Jól láthatók rajta a vetítő egyenesek, vetületek.  További képek ebben a galériában érhetők el. A képeket a Pinterestre Mariana Martínez Castrejón és Engracia Ramirez felhasználók töltötték fel.

Forrás: Pinterest

•  Csonkolt alakzat kialakítása vágással (forrás)

Monge-féle kétképsíkos ábrázolási rendszer

Ezen a héten a térelemek ábrázolásával foglalkozunk. Megismerjük a Monge-rendszert, amelyben egyszerre kell dolgoznunk egy alakzat elöl- és felülnézetével. A vetületek helyzetéből kell majd következtetnünk az alakzatok térbeli helyzetére, a képsíkokhoz viszonyított helyzetükre.

• Alapfogalmak: képsíkrendszer, rendező, térnegyedek, pontok ábrázolása a térnegyedekben, pont távolsága a képsíkoktól.
• Síkok megadása különböző elemekkel (3 általános helyzetű ponttal, metsző egyenespárral, párhuzamos egyenespárral, pont és rá nem illeszkedő egyenessel), síkok helyzete a képsírendszerben, térbeli helyzet visszaállítása, modellezés
• Csonkolt kocka axonometrikus képének felhasználásával készítse el a vetületi ábrákat! (felülnézet, elölnézet, oldalnézet) A vetületei ábrákon a takart vonalakat is tüntesse fel vékony szaggatott vonallal.

 

Letölthető anyagok:

• Diasor pdf-ben
• Feladatlapok: a munkafüzet 2. oldala

További segédanyag

• Papp Ildikó: Műszaki ábrázolás MFK-s hallgatóknak segédlet 1-11 o.
• De minden más ábrgeom könyv bevezető fejezete jó.
• Ábragyűjtemény az axonometrikus kép - vetületi ábrázolás gyakorlásához
  (A speciális helyzetű éleket, lapokat érdemes a vetületi ábrában is beazonosítani!)
• Ester Alonso Geogebra feladatlapjai
  
• Külföldi példák: Egy spanyol kurzusra készült személtető modellekből mutatok példát. Jól láthatók rajta a vetítő egyenesek, vetületek.  További képek ebben a galériában érhetők el. A képeket a Pinterestre Mariana Martínez Castrejón és Engracia Ramirez felhasználók töltötték fel.

Forrás: Pinterest

•  Csonkolt alakzat kialakítása vágással (forrás)

• Párosítsa össze a vetületi ábrákat és az axonometrikus képeket! (forrás)