9. hét: Gömb és tórusz metszése síkkal

Ezen a héten folytatjuk a forgásfelületekkel való ismerkedést, de most a síkkal való metszésre fókuszálunk. Továbbra is a forgástengelyt a K1 képsíkra merőlegesen fogjuk felvenni. Megismerkedünk az ún. szeletelő módszerrel, amelynek az lesz a lényege, hogy egy forgásfelületet a tengelyére merőleges síkkal  metszve paralelkört (vagy köröket) kapunk, míg a felületet metsző síkot metszve egyenest. Minden ilyen szeletelő síkban a kimetszett alakzatok közös pontjai kijelölhetők. Ezzel a technikával a metszet nagyon sok pontja előállítható, melyeket görbe vonallal köthetjük össze. Egy másik módszer lehet az, hogy a metsző síkot vetítősíkká transzformáljuk, és ezt a transzformációt a felületre is alkalmazzuk.  Ebben a speciális oldalnézetben könnyen kijelölhetők a metszet legmagasabban/legalacsonyabban lévő pontjai, de természetesen általánosabb helyzetű pontok is könnyen szerkeszthetők (különösen a henger és a kúp esetén).

Előadás	Feladatlapok	Házi feladat
Diasor	9. hét	Feladatok

8. hét: Forgásfelületek ábrázolása, metszésük egyenessel

A forgásfelületek elnevezés egy összefoglaló név minden olyan felületre, amely egy görbe egy adott tengely körüli megforgatásával keletkezik. A forgatás az egyik gyakran alkalmazott módszer különböző formák alakjának modellezésére, a szoftverek többnyire Rotate, Revolution, Revolved Boss/Base parancsokat használnak a generálásukra.
Ha a megforgatandó görbe alakját figyeljük, akkor az többnyire egy hullámzó vonal lehet, ha pl. egy váza formáját keressük. De mérnöki alkalmazásokban alapelemként olyan felületeket használnak, melyek egyenes vagy kör megforgatásával keletkeznek.

Ezért ezen a héten csak speciális felületekről tanulunk: henger, kúp, gömb és tórusz.
A henger és a kúp vonalfelületek, ami azt jelenti, hogy a felület minden pontján áthalad egy egyenes, vagy annak egy szakasza. Az ábrázolásoknál kerüljük a végtelenbe futó felületdarabokat, ezért mindig adott magasságú hengerrel és kúppal fogunk találkozni. Jellemzőjük, hogy síkba fejthetők, azaz síklapra szerkesztett hálójuk alapján papírmodelljeik előkészítők.
A gömb és a tórusz kör megforgatásával keletkezik, a gömb esetén a forgástengely áthalad a kör középpontján, míg a tórusz esetében nem. A felületi pontok beazonosítására figyelni kell, célszerű a  képsíkkal párhuzamos metszetekre illeszteni azokat. A gömb bármely síkmetszete kör, de ha a metsző sík egyik képsíkkal sem párhuzamos, akkor a metszet vetülete ellipszis lesz.
A tórusz esetén többnyire a lyukas "változatát" ábrázoljuk, amely hasonlít az úszógumi, biciklibelső formájához, vagy éppen az amerikai fánk alakjához.

6. hét: Épületelemek árnyéka

Ezen a héten épületelemek árnyékával ismerkedünk.
Ajánlott korábbi posztok:

• Árnyékszerkesztés alapjai paralel megvilágítás esetén
• Járjunk nyitott szemmel!
• Szándékosan készített árnyékok
• Modellezett árnyékok

Előadás	Feladatlapok	Házi feladat
Diasor	6. hét	házi feladat

Gyakorlat feladatának megoldása:

megoldás lépésenként

Táblakép (2014)

A képsíkra vetett árnyék körvonala rózsaszínnel körberajzolva.
A épület közelebb van a K2 képsíkhoz, mint a feladatlapon,
ezért az árnyék is megközelíti azt. (2016)

További segédanyag:

• A korábbi kézirat, könyvrészlet  bevezetésként.
• Részlet Pethes Endre:222 ábrázoló geometriai feladat könyvéből és Baticz Levente - Kólya Dániel: Műszaki rajz tankönyvéből.
• Fazekas Sarolta tanárnő által összeállított anyag.
• Gyakorló feladatok 
• Idegen tollak
   

4. hét: Árnyékszerkesztés alapjai

Árnyékszerkesztésnél a tárgyakat, alakzatokat megvilágítjuk, és ezáltal fokozzuk a rajzunk képiességét. Különösen építészeti rajzokon előnyös, mivel az épületek tagoltsága (előtetők, párkányok, fülkék, vakablakok) jobban kiemelhető az árnyékok feltüntetésével. Az árnyék meghatározásához szükséges egy vagy több fényforrás kijelölése, az árnyékot vető alakzat és az árnyékot felfogó felületek megválasztása.

Előadás	Feladatlapok	Házi feladat
Diasor	4. hét	házi feladat

Paralel megvilágítás esetén a fényforrást végtelen távolinak képzeljük, azaz ebben az esetben a fénysugarak egymással párhuzamosak.  A paralel megvilágítás nagyon jól modellezhető a napfény által keletkezett árnyékokkal. Az eljárás maga nem más, mint a már megismert párhuzamos vetítési eljárás, azzal a különbséggel, hogy ezúttal csak a kontúrok, képkörrajzok jelennek meg az árnyékfelfogó felületeken, mert az árnyékkép „belsejében” nem tudunk részleteket megkülönböztetni. A fénysugár irányát egy egyenessel adjuk meg a rajzunkon. Az árnyékot egy olyan hasábszerű, hengerszerű felületnek a megvilágított test mögé eső része határolja, amelynek oldalélei, alkotói a megadott fényiránnyal párhuzamosak.

A héten az alapszerkesztésekkel fogunk megismerkedni.

3. hét: Perspektíva alapjai

A perspektíváról egy rövid összefoglaló itt olvasható:
http://abrazolottanitok.blogspot.hu/2015/04/a-perspektiva-alapismeretei.html

Előadás	Feladatlapok	Házi feladat
Diasor	3. hét	házi feladat

További segédanyagok

•  Olvasni és tanulni való a Tankönyvtár.hu-ról. (8. fejezet)
• Az alapsíkon lévő négyzet képe az alapsík és a horizontsík együttes beforgatásával:

Az alapsíkon lévő négyzetháló részletének szerkesztése

.

• Testcsoport perspektív képe, megoldási menete a táblaképek alapján ITT érhető el.

Perspektív kép szerkesztése az alapsík és a horizontsík
együttes képsíkba forgatásával.

• Egy "épületszerűség" perspektív képének lépései: ebben a mappában. 
• Mérési-átviteli eljárás dinamikusan változtatható ábrával, a szerkesztés léptethető:
  http://www.nyme.hu/uploads/media/Perspektiva.html 

 (A fenti dinamikus oldal használathoz Java futtatókörnyezet (www.java.com) szükséges. Ahhoz, hogy az eredeti oldalról futtathatók legyenek az alábbi java alkalmazások, a Windows  "Java Control Panel" alkalmazásának "Security" lapján a kivételekhez hozzá kell adni az alábbi három címet. A "Java Control Panel"a vezérlőpultból érhető el.
http://www.emk.nyme.hu
http://jars.geogebra.org
http://www.geogebra.org
A "Java Control Panel"a vezérlőpultból érhető el. Ezután a böngészőt úja kell indítani.)

4. hét - Az árnyékszerkesztés alapjai

A heti tananyag rövid összefoglalása:

Árnyékszerkesztésnél a tárgyakat, alakzatokat megvilágítjuk, és ezáltal fokozzuk a rajzunk képiességét. Különösen építészeti rajzokon előnyös, mivel az épületek tagoltsága (előtetők, párkányok, fülkék, vakablakok) jobban kiemelhető az árnyékok feltüntetésével. A tagoló elemek fal síkjához viszonyított helyzete megállapítható. Tekintsünk egy homlokzatot, melyet különböző nyílásokkal, fülkékkel, a fal síkjából kiálló elemekkel tagoltunk. A tagoló elemek szemből nézete alapján nem dönthetők el, hogy hol milyen elemeket helyzetünk el.

Forrás: http://epab.bme.hu (Letöltve: 2014. 03. 10)

 Az árnyékok feltüntetésével egyértelművé válik, hogy hol lyukasztottuk át a falat, megmondható, hogy a fal síkjából kiemelkedő, vagy besüllyesztett elemről van szó, ráadásul a formájukat is meg tudjuk állapítani. 

10. hét - Perspektíva alapjai és árnyékszerkesztés perspektívában

2015. április 21.

A heti tananyag rövid összegfoglalása:

A ZH után tartott előadáson nem volt időnk a perspektívával kapcsolatos alapvető ismeretekre, így most ezeket fogjuk átnézni, majd az árnyékszerkesztéssel kapcsolatos ismeretekkel foglalkozunk.

A perspektíváról egy rövid összefoglaló itt olvasható:

http://abrazolottanitok.blogspot.hu/2015/04/a-perspektiva-alapismeretei.html

A perspektívában történő árnyékszerkesztéssel kapcsolatos ismeretekről egy rövid összefoglaló itt található:
http://abrazolottanitok.blogspot.hu/2014/05/arnyekszerkesztes-perspekitvaban.html

9. hét - Az axonometria és perspektíva alapjai

2015. április 9.

A heti tananyag rövid összefoglalása

Ezen a héten betekintést nyerünk az axonometrikus és perspektív ábrázolás alapjaiba.

2. hét - Forgásfelületek ábrázolása, metszésük egyenessel

2015. február 24.

A heti tananyag rövid összefoglalása: 

Ezen a héten megismerkedünk a forgásfelületek előállításával. Csak speciális felületekről tanulunk: henger, kúp, gömb és tórusz.