Árnyékszerkesztés (2023)

Árnyékszerkesztésnél a tárgyakat, alakzatokat megvilágítjuk, és ezáltal fokozzuk a rajzunk képiességét. Különösen építészeti rajzokon előnyös, mivel az épületek tagoltsága (előtetők, párkányok, fülkék, vakablakok) jobban kiemelhető az árnyékok feltüntetésével. A tagoló elemek fal síkjához viszonyított helyzete megállapítható. Tekintsünk egy homlokzatot, melyet különböző nyílásokkal, fülkékkel, a fal síkjából kiálló elemekkel tagoltunk. A tagoló elemek szemből nézete alapján nem dönthetők el, hogy hol milyen elemeket helyzetünk el.

Forrás: http://epab.bme.hu (Letöltve: 2014. 03. 10)

 Az árnyékok feltüntetésével egyértelművé válik, hogy hol lyukasztottuk át a falat, megmondható, hogy a fal síkjából kiemelkedő, vagy besüllyesztett elemről van szó, ráadásul a formájukat is meg tudjuk állapítani. 

Forrás: http://epab.bme.hu (Letöltve: 2014. 03. 10)

Az árnyék meghatározásához szükséges egy vagy több fényforrás kijelölése, az árnyékot vető alakzat és az árnyékot felfogó felületek megválasztása.
Paralel megvilágítás esetén a fényforrást végtelen távolinak képzeljük, azaz ebben az esetben a fénysugarak egymással párhuzamosak.  A paralel megvilágítás nagyon jól modellezhető a napfény által keletkezett árnyékokkal. Az eljárás maga nem más, mint a már megismert párhuzamos vetítési eljárás, azzal a különbséggel, hogy ezúttal csak a kontúrok, képkörrajzok jelennek meg az árnyékfelfogó felületeken, mert az árnyékkép „belsejében” nem tudunk részleteket megkülönböztetni. A fénysugár irányát egy egyenessel adjuk meg a rajzunkon. Az árnyékot egy olyan hasábszerű, hengerszerű felületnek a megvilágított test mögé eső része határolja, amelynek oldalélei, alkotói a megadott fényiránnyal párhuzamosak.

A héten az alapszerkesztésekkel fogunk megismerkedni.

Letölthető anyagok:

• Diasor (frissítve 2023. május 5. 14:15)
  
• feladatlap

Elemzés: síklapot metsző egyenes árnyékolással

Egymást metsző síklapot és egyenest megvilágítunk. Ekkor a vetett árnyékuk az A'B'C' háromszögből és az azt metsző egyenesárnyékból fog állni. Ezek az árnyékmetszéspontok kétféleképpen jöhetnek létre: A hátsó (kék) fénysugár először megvilágítja az AC oldal egy pontját, azt rávetíti az egyenes egy pontjára, majd eléri a vetett árnyékot felfogó síkot. Az elől lévő (piros) fénysugár először az egyenes sík fölötti részén megvilágít egy pontot, majd azt éppen a háromszög szélére vetíti, és majd csak ez után éri el a síkot. Az egyenes síkra vetett árnyéka a lap szélén lévő pontba tart, melyet a vetett árnyékból visszafelé rajzolt fénysugárral jelölhetünk ki.

Mi történik a döféspont közelében? Itt a fénysugarak először az egyenes síklap fölötti részét világítják meg, de nem tudják hosszan vetíteni, mert a sík nem engedi őket tovább. Ezeket szemléltettem a rövid piros nyilakkal. Vagyis az egyenes síkra vetett árnyékához  elég lenne egy ilyen sugárnak a lappal való közös pontját meghatározni, a vetett árnyék minden esetben a döféspontból indul. Ha egyenesekben gondolkodunk, akkor a fénysugarakat tovább tudnánk engedni, és a képsíkot az árnyékolt területen metszenék el.

További segédanyagok:

• Egy régi könyv részlete 
• Járjunk nyitott szemmel
• Épületelemek árnyéka - idegen tollak 
• Testek árnyékai modellezve 
• Szándékosan készített árnyékok

6. hét: Épületelemek árnyéka

Ezen a héten épületelemek árnyékával ismerkedünk.
Ajánlott korábbi posztok:

• Árnyékszerkesztés alapjai paralel megvilágítás esetén
• Járjunk nyitott szemmel!
• Szándékosan készített árnyékok
• Modellezett árnyékok

Előadás	Feladatlapok	Házi feladat
Diasor	6. hét	házi feladat

Gyakorlat feladatának megoldása:

megoldás lépésenként

Táblakép (2014)

A képsíkra vetett árnyék körvonala rózsaszínnel körberajzolva.
A épület közelebb van a K2 képsíkhoz, mint a feladatlapon,
ezért az árnyék is megközelíti azt. (2016)

További segédanyag:

• A korábbi kézirat, könyvrészlet  bevezetésként.
• Részlet Pethes Endre:222 ábrázoló geometriai feladat könyvéből és Baticz Levente - Kólya Dániel: Műszaki rajz tankönyvéből.
• Fazekas Sarolta tanárnő által összeállított anyag.
• Gyakorló feladatok 
• Idegen tollak
   

Árnyékszerkesztés alapjai paralel megvilágítás esetén

Az árnyékok keletkezéséhez fényforrás (vagy fényirány), árnyékot vető tárgyak és árnyékfelfogó felületek szükségesek.
Ha a fényforrást végtelen távolinak választjuk, így a fénysugarakat párhuzamos egyeneseknek tekintjük, az ilyen világítást paralel világításnak nevezzük. A paralel világítás lényegében véve párhuzamos vetítés, vagyis az árnyékszerkesztés elviekben nem más, mint az alakzat egy újabb vetületének meghatározása.
Árnyékfelfogó felületnek eleinte a képsíkokat, vagy azzal párhuzamos síkokat veszünk, később más felületek is szó jöhetnek, pl. egy oszlopfő árnyékot vethet az alatta lévő oszloptestre.
Ha a tárgyakat megvilágítjuk, a fényforrás felé forduló lapjaik megvilágított lapok, az ellenkező irányba fordulók önárnyékosak.  A tárgyakba ütköző fénysugarak, mint egyenesek, a tárgyak mögött folytatódnak, hogy az árnyékot létrehozzák.
Egy egyenes árnyéka esetén láttuk, hogy a pontjaira fénysugarakat illesztünk, akkor a vetítő alakzata egy sík lesz, és ezt csak az egyenes és a fényirány határozta meg.

Az egyenes vetítő sík

Egy szakasznak egy síkra vetett árnyékát úgy szerkesztjük meg, hogy meghatározzuk a szakasz két végpontjának a kérdéses síkra vetett árnyékát, és a két árnyékpontot összekötjük. (A fenti ábrán az AB szakasz árnyéka A1B1.)

Szakasz árnyéka egymáshoz csatlakozó síkokon

Előfordulhat, hogy egy szakasz két végpontja két különböző síkra vet árnyékot. Ezúttal mindkét síkon létrejön egy-egy árnyékszakasz, ezek a két sík metszésvonalán,  a T „töréspontban” metszik egymást. Tehát nem elegendő a két végpont árnyékát megszerkesztenünk. Ahhoz, hogy az árnyékokat megrajzolhassuk, még a töréspontot is ismernünk kell.

Szakasz képsíkokra eső árnyéka

Egyenes árnyékának meghatározásához egyszerűen bizonyítható megállapítások:

1. Az egyenes árnyéka az egyenesnek az árnyékfelfogó síkkal alkotott döféspontjából indul ki.
2. Az árnyékfelfogó síkkal párhuzamos egyenes árnyéka párhuzamos magával az árnyékot vető egyenessel. 
3. Első vetítősugár első árnyéka párhuzamos a fénysugár első képével, mert az első vetítősugár fénysíkja első vetítősík. (Második vetítősugár második árnyéka a fény­sugár második képével párhuzamos.)
4. Párhuzamos egyenesek ugyanarra a síkra vetett árnyékai párhuzamosak.
5. Valamely egyenesnek párhuzamos síkokra vetett árnyékai párhuzamosak.

Különböző helyzetű egyenesek árnyéka

Egyenes árnyéka párhuzamos síkokon

A vetítő alakzatot különböző árnyékfelfogó felületekkel metszhetjük pl. képsíkkal, de lehet az felfogó felület több elem kombinációja, pl. egy lépcsősor is.

Síkidom esetén minden fontosabb pontra, csúcspontra illesztenünk kell fénysugarat. De itt a lap egyik oldala mindig meg van világítva, míg a másikat nem éri fény, azaz önárnyékos.

Testek esetében a vetítő felület összetettebb lehet, az ábrán látható hasáb esetén a fénysugarak egy élsorozat mentén "súrolják" a testek. A test megvilágított lapjait az önár­nyékos lapoktól az ABFGHDA térbeli hatszög választja el, ez a test önárnyék­határa. A vetett árnyék határát  éppen az előbbi törött vonal képe adja, és látszik, hogy az E és C pontok árnyéka az árnyékfolt belsejébe esik. Általában először az önárnyékhatárt állapítjuk meg, és csak ezeknek a pontoknak az árnyékát szerkesztjük meg. Ezzel megtakarítjuk azoknak az árnyékpontoknak a megszerkesztését, amelyek amúgy is az árnyék belsejébe esnek.


Az önárnyékos felületek a környező felületekről odavetődő fények miatt világosabbaknak  látszanak, mint a vetett árnyékban levők. Ezért az önárnyékot vilá­gosabbra színezzük, vagy ritkábban vonalkázzuk, mint a vetett árnyékot.

Árnyékszerkesztési példák

Ebben a bejegyzésben az utóbbi években talált megoldott feladatokból mutatok válogatást. Ezek segíthetnek megérteni azt, hogy mi zajlik a térben, és az hogyan jeleníthető meg szerkesztések formájában.

4. hét: Árnyékszerkesztés alapjai

Árnyékszerkesztésnél a tárgyakat, alakzatokat megvilágítjuk, és ezáltal fokozzuk a rajzunk képiességét. Különösen építészeti rajzokon előnyös, mivel az épületek tagoltsága (előtetők, párkányok, fülkék, vakablakok) jobban kiemelhető az árnyékok feltüntetésével. Az árnyék meghatározásához szükséges egy vagy több fényforrás kijelölése, az árnyékot vető alakzat és az árnyékot felfogó felületek megválasztása.

Előadás	Feladatlapok	Házi feladat
Diasor	4. hét	házi feladat

Paralel megvilágítás esetén a fényforrást végtelen távolinak képzeljük, azaz ebben az esetben a fénysugarak egymással párhuzamosak.  A paralel megvilágítás nagyon jól modellezhető a napfény által keletkezett árnyékokkal. Az eljárás maga nem más, mint a már megismert párhuzamos vetítési eljárás, azzal a különbséggel, hogy ezúttal csak a kontúrok, képkörrajzok jelennek meg az árnyékfelfogó felületeken, mert az árnyékkép „belsejében” nem tudunk részleteket megkülönböztetni. A fénysugár irányát egy egyenessel adjuk meg a rajzunkon. Az árnyékot egy olyan hasábszerű, hengerszerű felületnek a megvilágított test mögé eső része határolja, amelynek oldalélei, alkotói a megadott fényiránnyal párhuzamosak.

A héten az alapszerkesztésekkel fogunk megismerkedni.

6. hét - Épületelemek árnyéka

A heti tananyag rövid összefoglalása: 

Ezen a héten épületelemek árnyékával ismerkedünk.
Ajánlott korábbi posztok:

• Járjunk nyitott szemmel!
• Szándékosan készített árnyékok
• Modellezett árnyékok

De egy kis ismétlés sosem árt:
Az árnyékok keletkezéséhez fényforrás (vagy fényirány), árnyékot vető tárgyak és árnyékfelfogó felületek szükségesek.

Tavaszi árnyékok

A mai gyakorlat után az MK és IK között ilyen árnyékokat lehetett látni a Dugovics Titusz utca és Kassai út sarkán:

Éppen kapóra jött az épületelemek árnyéka előtt!
Kissé közelebbről:

4. hét - Az árnyékszerkesztés alapjai

A heti tananyag rövid összefoglalása:

Árnyékszerkesztésnél a tárgyakat, alakzatokat megvilágítjuk, és ezáltal fokozzuk a rajzunk képiességét. Különösen építészeti rajzokon előnyös, mivel az épületek tagoltsága (előtetők, párkányok, fülkék, vakablakok) jobban kiemelhető az árnyékok feltüntetésével. A tagoló elemek fal síkjához viszonyított helyzete megállapítható. Tekintsünk egy homlokzatot, melyet különböző nyílásokkal, fülkékkel, a fal síkjából kiálló elemekkel tagoltunk. A tagoló elemek szemből nézete alapján nem dönthetők el, hogy hol milyen elemeket helyzetünk el.

Forrás: http://epab.bme.hu (Letöltve: 2014. 03. 10)

 Az árnyékok feltüntetésével egyértelművé válik, hogy hol lyukasztottuk át a falat, megmondható, hogy a fal síkjából kiemelkedő, vagy besüllyesztett elemről van szó, ráadásul a formájukat is meg tudjuk állapítani. 

13. hét - Forgásfelületek árnyéka

2015. május 12.

A heti tananyag rövid összegfoglalása: 

Az utolsó témakörhöz értünk.
Ezen a héten forgásfelületek, íves épületelemek árnyékával foglalkozunk. Az ívelt felületek árnyéka esetén szükség van a vetett árnyék, a felületen az önárnyékhatár meghatározására, a felület nemcsak árnyékot vethet, hanem árnyékfelfogó felület is lehet egyben. Lássunk néhány példát:

Henger és a tetejére tett négyzetlap árnyéka	Henger és a tetejére tett körlap árnyéka

10. hét - Perspektíva alapjai és árnyékszerkesztés perspektívában

2015. április 21.

A heti tananyag rövid összegfoglalása:

A ZH után tartott előadáson nem volt időnk a perspektívával kapcsolatos alapvető ismeretekre, így most ezeket fogjuk átnézni, majd az árnyékszerkesztéssel kapcsolatos ismeretekkel foglalkozunk.

A perspektíváról egy rövid összefoglaló itt olvasható:

http://abrazolottanitok.blogspot.hu/2015/04/a-perspektiva-alapismeretei.html

A perspektívában történő árnyékszerkesztéssel kapcsolatos ismeretekről egy rövid összefoglaló itt található:
http://abrazolottanitok.blogspot.hu/2014/05/arnyekszerkesztes-perspekitvaban.html

7. hét - Épületelemek árnyéka

2015. március 31.

A heti tananyag rövid összegfoglalása: 

Ezen a héten épületelemek árnyékával ismerkedünk.
De előtte nem árt egy kis ismétlés:
Az árnyékok keletkezéséhez fényforrás (vagy fényirány), árnyékot vető tárgyak és árnyékfelfogó felületek szükségesek.

6. hét - Árnyékszerkesztés alapjai

2014. március 24.

A heti tananyag rövid összefoglalása:

Árnyékszerkesztésnél a tárgyakat, alakzatokat megvilágítjuk, és ezáltal fokozzuk a rajzunk képiességét. Különösen építészeti rajzokon előnyös, mivel az épületek tagoltsága (előtetők, párkányok, fülkék, vakablakok) jobban kiemelhető az árnyékok feltüntetésével. A tagoló elemek fal síkjához viszonyított helyzete megállapítható. Tekintsünk egy homlokzatot, melyet különböző nyílásokkal, fülkékkel, a fal síkjából kiálló elemekkel tagoltunk. A tagoló elemek szemből nézete alapján nem dönthetők el, hogy hol milyen elemeket helyzetünk el.

Forrás: http://epab.bme.hu (Letöltve: 2014. 03. 10)

 Az árnyékok feltüntetésével egyértelművé válik, hogy hol lyukasztottuk át a falat, megmondható, hogy a fal síkjából kiemelkedő, vagy besüllyesztett elemről van szó, ráadásul a formájukat is meg tudjuk állapítani. 

Szándékosan készített árnyékok

Az alábbi képek a keletkezett árnyékok tanulmányozását segítik.

Testek árnyékai modellezve

Az alábbi alaptestekből építkezve testcsoportok vetett árnyékát lehet tanulmányozni ebben a posztban. A képeket a http://design-draw-visualize.blogspot.hu/ -ról kölcsönöztem.

13. hét - Forgásfelületek árnyéka

2014. május 13.

A heti tananyag rövid összegfoglalása: 

Az utolsó témakörhöz értünk.
Ezen a héten forgásfelületek, íves épületelemek árnyékával foglalkozunk. Az ívelt felületek árnyéka esetén szükség van a vetett árnyék, a felületen az önárnyékhatár meghatározására, a felület nemcsak árnyékot vethet, hanem árnyékfelfogó felület is lehet egyben. Lássunk néhány példát:

Henger és a tetejére tett négyzetlap árnyéka

Árnyékszerkesztés perspektívában

Az ábrák a szövegrészletek forrása: Szabó Ferdinánd: Műszaki ábrázolás II.

Az árnyékszerkesztést paralel világítás mellett vizsgáljuk. A megvilágítás ezen a módjával már korábban foglalkoztunk. Ha a fényforrást végtelen távolinak tekintjük – gyakorlatilag így kezelhetjük a Napot –,
a fénysugarak egymással párhuzamosak lesznek. Perspektívában ez azt jelenti, hogy közös az iránypontjuk (If), ami az előző értelmezés szerint egyben a fényforrás is.
Ha If-et a horizontvonal fölött adjuk meg, a világító test a szemlélő előtt helyezkedik el, a Nap ,,szembesüt”, a megvilágított test ellenfényben van.

12. hét - Perspektíva alapjai, árnyékszerkesztés perspektívában

2014. május 6.

A heti tananyag rövid összegfoglalása: 

Ezen a héten megismerkedünk a perspektíva szabályrendszerével.
A perspektíva a háromdimenziós tér sík felületen való, de a térbeliség látszatát keltő ábrázolási módszere.

A tárgyakat egy vízszintes alapsíkra (földre) helyezve (vagy fölötte lebegtetve) egy függőleges képsíkra vetítjük egy vetítési centrumból, mintha a fejünket egyenesen tartva néznénk.

Járjunk nyitott szemmel!

Tavasz van, szépen süt a nap, amely kedvez az árnyékok megfigyelésében. Járjunk nyitott szemmel, átgondolva a látottakat sokat tanulhatunk szerkesztések nélkül is. Szívesen bővíteném a minigalériát, hallgatói hozzájárulást örömmel veszek.
Íme néhány szépség:

Épületelemek árnyéka - idegen tollak

A BME Építészeti Ábrázolás Tanszéknének oldalán 2014 tavaszán találtam a heti témához kapcsolódó képeket, melyek (sok más hasznos ábrával együtt!) a Bácskay-Nagy Dávid honlapján érhetők el.

7. hét - Épületelemek árnyéka

2014. április 1.

A heti tananyag rövid összegfoglalása: 

Ezen a héten épületelemek árnyékával ismerkedünk.
De előtte nem árt egy kis ismétlés:
Az előző félévben már foglalkoztunk árnyékszerkesztéssel (13. hét diasora). Már láttuk, hogy az árnyékok keletkezéséhez fényforrás (vagy fényirány), árnyékot vető tárgyak és árnyékfelfogó felületek szükségesek.
Az árnyékok feltüntetése fokozza a szemléletességet, és elősegíti a rajz megértését.  Épületek homlokzati képét előtetők, párkányok vagy bemélyített részletek,  fülkék, vakablakok tagolják. Az árnyékolással ezek a fal síkjához viszonyított helyzete megállapítható.
A fényforrást rendszerint végtelen távolinak választjuk, így a fénysugarakat párhuzamos egyeneseknek tekintjük, az ilyen világítást paralel világításnak nevezzük. A paralel világítás lényegében véve párhuzamos vetítés, vagyis az árnyékszerkesztés elviekben nem más, mint az alakzat egy újabb vetületének meghatározása.
Árnyékfelfogó felületnek eleinte a képsíkokat, vagy azzal párhuzamos síkokat veszünk, később más felületek is szó jöhetnek, pl. egy oszlopfő árnyékot vethet az alatta lévő oszloptestre.
Ha a tárgyakat megvilágítjuk, a fényforrás felé forduló lapjaik megvilágított lapok, az ellenkező irányba fordulók önárnyékosak.  A tárgyakba ütköző fénysugarak, mint egyenesek, a tárgyak mögött folytatódnak, hogy az árnyékot létrehozzák.