és a körzőt, vonalzót, na és persze a tankönyveket a következőkre cseréljük:
Mindenkinek kellemes pihenést kívánok!
2019. május 30., csütörtök
2019. május 5., vasárnap
2019. május 4., szombat
Szemléltetés a boltozatszerkesztéshez
A boltozatok szerkesztésekor ismét használtuk az következő módszert:
A félhenger záró félkör-lapját beforgattuk vízszintes helyzetbe, hogy egy adott magasságban lévő alkotó helyét könnyebben megkereshessük.
Akkor említettem, hogy ez olyan, mint a fóliasátrak esetén szellőztetéskor használt "ajtó":
Sajnos ennél nagyobb méretű képet nem találtam.
A félhenger záró félkör-lapját beforgattuk vízszintes helyzetbe, hogy egy adott magasságban lévő alkotó helyét könnyebben megkereshessük.
Akkor említettem, hogy ez olyan, mint a fóliasátrak esetén szellőztetéskor használt "ajtó":
Forrás: http://ezermester.hu/cikk-5981/Foliasator |
2019. május 3., péntek
Boltozatok
Ezen a héten a boltozatszerkesztés témakörében hengereket és gömböket
használunk különböző terek lefedésére. A legegyszerűbb a téglalap alakú
terület lefedésére használatos dongaboltozat, illetve a kör alakú
terület lefedésére használatos gömbkupola. Először a félgömb vágásával
nyerjük a cseh- és a csehsüvegboltozatot, majd a félhengerek áthatásával
a kereszt- és kolostorboltozatot. De ezek csak az alapot adják az
összetett boltozatok kialakításához. Gyakorlaton a szabálytalan terek
lefedésével és különböző szélességű folyosókat lefedő dongaboltozatok
összemetsződésével találkozunk.
A félgömbből síkmetszéssel nyert boltozatok:
Hengerből áthatással nyert boltozatok:
Táblakép (2014) rövid kiegészítéssel:
Az ívek fontos pontjai a kezdő- és végpontok, illetve a felezési pont.
Pl.: Az 567 ív esetén az 5'7' szakasz egy félkör alakú homlokív vetülete, azaz egy átmérő hosszúságú vetület. Ennek a fele az ív sugara (kapcsos zárójel). Az 5" és 7" rendezővel jelölhető ki az ax12-n, a 6" a rendezőn sugárnyi magasan van (kapcsos zárójel).
B, J kontúrpontok: Itt a térben a K2-vel párhuzamos főkör felső fele és az 567, 781 ívek metszik egymást. (mindhárom kör függőleges síkban van) A közös pontok az első képen a B', J' kijelölhetők, a második képen rendezőkkel adhatók meg. A B" és J" pontokban a félellipszisek és a félkör érintkezni fognak.
A táblaképen az 187 homlokívet a képsíkba forgattunk azzal a céllal, hogy az ív további pontjait meg tudjuk határozni a 2. képen. Kijelölünk egy magasságot (kék kettős nyíl) a forgatott képen egy 8'1'-vel párhuzamos egyenessel, ez az egyenes a forgatott kört P-ben és Q-ban metszi. P', Q' merőleges állítással, P" Q" a rendezőn a választott magasságban (kék kettős nyíl) szerkeszthető.
Táblakép 2015-ből egy ív beforgatásával:
Egy kis konyhai szemléltetés:
További segédanyag:
A félgömbből síkmetszéssel nyert boltozatok:
Cseh boltozat | Cseh süvegboltozat | Csegelyes kupola |
Hengerből áthatással nyert boltozatok:
Keresztboltozat | Kolostorboltozat |
Letölthető anyagok
Megoldott feladatok:Táblakép (2014) rövid kiegészítéssel:
Az ívek fontos pontjai a kezdő- és végpontok, illetve a felezési pont.
Pl.: Az 567 ív esetén az 5'7' szakasz egy félkör alakú homlokív vetülete, azaz egy átmérő hosszúságú vetület. Ennek a fele az ív sugara (kapcsos zárójel). Az 5" és 7" rendezővel jelölhető ki az ax12-n, a 6" a rendezőn sugárnyi magasan van (kapcsos zárójel).
B, J kontúrpontok: Itt a térben a K2-vel párhuzamos főkör felső fele és az 567, 781 ívek metszik egymást. (mindhárom kör függőleges síkban van) A közös pontok az első képen a B', J' kijelölhetők, a második képen rendezőkkel adhatók meg. A B" és J" pontokban a félellipszisek és a félkör érintkezni fognak.
A táblaképen az 187 homlokívet a képsíkba forgattunk azzal a céllal, hogy az ív további pontjait meg tudjuk határozni a 2. képen. Kijelölünk egy magasságot (kék kettős nyíl) a forgatott képen egy 8'1'-vel párhuzamos egyenessel, ez az egyenes a forgatott kört P-ben és Q-ban metszi. P', Q' merőleges állítással, P" Q" a rendezőn a választott magasságban (kék kettős nyíl) szerkeszthető.
Táblakép 2015-ből egy ív beforgatásával:
Egy kis konyhai szemléltetés:
További segédanyag:
- Hallgatói munkák
- A GeomTech3D projekt keretében készült segédanyag (a szöveg horvát nyelvű, de az ábrák szemléletesek.)
- A dongaboltozatok áthatásával keletkező boltozat szerkesztésének lépései táblaképek alapján:
https://drive.google.com/open?id=0B_XPtCdn7YKzUHVLb2c4bldTd1U - Boltozat szemléltetése naranccsal
- Szemléltető videók:
2019. május 2., csütörtök
Forgásfelületek áthatása
Letölthető anyagok:
Ezen a héten a forgásfelületek áthatásának szerkesztésével foglalkozunk. A módszerek és ötletek attól függenek, hogy a felületek tengelyei egymáshoz képest hogyan helyezkednek el.
A tengelyek lehetnek:
Egybeeső tengelyek esetén a felületek paralel körökben metszik egymást. A meridiángörbék közös pontjait kell keresni, ezek forgatásával nyerjük az áthatást adó kört (köröket).
Párhuzamos tengelyek esetén megadott felületeket a tengelyükre merőlegesen szeleteljük. Egy ilyen szeletelősíkban mindkét felület egy-egy (ritkán több) paralel köre rajzolódik ki. Ezek közös pontjai az áthatási görbe pontjai lesznek. Célszerű elég sűrűn szeletelni, hogy a kapott pontok minél jobban megmutassák az áthatási görbe formáját.
Az áthatási görbének vannak szélső helyzetű (legmagasabban, legalacsonyabban lévő), kontúron lévő és a felületek közös szimmetriasíkjában lévő pontjai, ezeket jól választott szeletősíkokkal tudjuk meghatározni.
- Táblaképek
- Videók a https://intersectionofsurfaces.wordpress.com/2012/03/11/horizontal-cutting-planes-in-3d-and-2d-graphics/ oldalról:
- Segédábrák:
A modell | A felületek kikapcsolva, csak a kontúrok, perem, és az áthatási görbe látszik. |
Alulról beleláthatunk a modell belsejébe (üreges modell) |
A szeletelés egy lépése: mindkét testből paralel kört metszünk, ezek közös pontjai az áthatási görbe két pontját adják. |
- További képek a feladat modelljéről
Egyenlő sugarú, metsző tengelyű hengerek áthatása
Különböző sugarú, metsző tengelyű hengerek áthatása
Metsző tengelyek esetén a forgástengelyek síkja mindkét felületnek szimmetriasíkja. Ezzel párhuzamosan szeletelni csak akkor érdemes, ha a felületekből könnyen rajzolható metszeteket kapunk. Pl. hengerek esetén alkotópárokat.
Egyenlő sugarú, metsző tengelyű hengerek, a szeletelés egy lépése
Az előbbi hengereket szeletelhetjük az egyik tengelyre merőlegesen is.
Ekkor az egyik hengerből paralel kört, a másikból alkotópárt metszünk.
Az egy szeletelősíkban lévő metszetek közös pontjai kijelölhetők.
Minden más esetben az ún. segédgömbös
módszert érdemes alkalmazni. Ennél a módszernél a forgástengelyek
metszéspontja, mint középpont körül olyan gömböket írunk, melyek mindkét
felületbe belemetszenek. Ha a gömböt és az egyik felületet vesszük,
akkor azok, mint közös tengely felületek paralel körökben metszik
egymást. Ugyan ez érvényes a másik felület és a gömb vonatkozásában. Egy
ilyen gömbön a különböző állású paralel körök közös pontjai
kijelölhetők. Ezek a pontok a keresett áthatási görbe közös pontjai is
lesznek.
Kitérő tengelyek esetén általában az egyik tengelyre merőlegesen érdemes szeletelni, de természetesen lehetnek kivételek. Nálunk az egyik felület mindig egy fekvő henger lesz, a másik felület függőleges tengelyű kúp.
A szerkesztést megkönnyíti, ha a hengert vetítő helyzetűvé transzformáljuk.
Az animált gif elérhető: http://abris.pe.hu/kup_henger_gif.html |
További segédanyag:
- Részlet Pethes Endre: 222 ábrázoló geometria feladat c. könyvéből. (XI. fejezet)
- gyakorló feladatok
- Illetve a jobb oldalon ajánlott irodalomból az Ábrázoló geometria szemléletesen című könyv megfelelő fejezete
- hallgatói munkák
- Vendégposztok: Áthatás gömbbel, Hengerek áthatása, Kúpok és hengerek áthatása
- Vendégposzt, amely nálunk csak kiegészítés lesz: Kúpok áthatása
- Egy táblánál kidolgozott feladat:
- Itt a szerkesztés lépései jobban látszanak:
- A szerkesztés néhány lépése: https://drive.google.com/open?id=0B_XPtCdn7YKzcnNpdXpIMXRjSDQ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)