A blog nyári szünetet tart, legközelebb szeptemberben lesznek új bejegyzések az új hallgatóim számára.
Kellemes nyarat kívánok minden kedves Olvasómnak!
2023. június 6., kedd
2023. április 30., vasárnap
Árnyékszerkesztés (2023)
Árnyékszerkesztésnél a tárgyakat, alakzatokat megvilágítjuk, és ezáltal fokozzuk a rajzunk
képiességét. Különösen építészeti rajzokon előnyös, mivel az épületek
tagoltsága (előtetők, párkányok, fülkék, vakablakok) jobban kiemelhető az
árnyékok feltüntetésével. A tagoló elemek fal síkjához viszonyított helyzete
megállapítható.
Tekintsünk egy
homlokzatot, melyet különböző nyílásokkal, fülkékkel, a fal síkjából kiálló
elemekkel tagoltunk. A tagoló elemek szemből nézete alapján nem dönthetők el,
hogy hol milyen elemeket helyzetünk el.
 |
| Forrás: http://epab.bme.hu (Letöltve: 2014. 03. 10) |
Az
árnyékok feltüntetésével egyértelművé válik, hogy hol lyukasztottuk át a falat,
megmondható, hogy a fal síkjából kiemelkedő, vagy besüllyesztett elemről van
szó, ráadásul a formájukat is meg tudjuk állapítani.
 |
| Forrás: http://epab.bme.hu (Letöltve: 2014. 03. 10) |
Paralel megvilágítás esetén a fényforrást végtelen távolinak képzeljük, azaz ebben az esetben a fénysugarak egymással párhuzamosak. A paralel megvilágítás nagyon jól modellezhető a napfény által keletkezett árnyékokkal. Az eljárás maga nem más, mint a már megismert párhuzamos vetítési eljárás, azzal a különbséggel, hogy ezúttal csak a kontúrok, képkörrajzok jelennek meg az árnyékfelfogó felületeken, mert az árnyékkép „belsejében” nem tudunk részleteket megkülönböztetni. A fénysugár irányát egy egyenessel adjuk meg a rajzunkon. Az árnyékot egy olyan hasábszerű, hengerszerű felületnek a megvilágított test mögé eső része határolja, amelynek oldalélei, alkotói a megadott fényiránnyal párhuzamosak.
A héten az alapszerkesztésekkel fogunk megismerkedni.
Letölthető anyagok:
- Diasor (frissítve 2023. május 5. 14:15)
- feladatlap
Elemzés: síklapot metsző egyenes árnyékolással
| Egymást
metsző síklapot és egyenest megvilágítunk. Ekkor a vetett árnyékuk az
A'B'C' háromszögből és az azt metsző egyenesárnyékból fog állni. Ezek az
árnyékmetszéspontok kétféleképpen jöhetnek létre: A hátsó (kék) fénysugár először megvilágítja az AC oldal egy pontját, azt rávetíti az egyenes egy pontjára, majd eléri a vetett árnyékot felfogó síkot. Az elől lévő (piros) fénysugár először az egyenes sík fölötti részén megvilágít egy pontot, majd azt éppen a háromszög szélére vetíti, és majd csak ez után éri el a síkot. Az egyenes síkra vetett árnyéka a lap szélén lévő pontba tart, melyet a vetett árnyékból visszafelé rajzolt fénysugárral jelölhetünk ki. |
 |
Mi történik a döféspont közelében?
Itt
a fénysugarak először az egyenes síklap fölötti részét világítják meg,
de nem tudják hosszan vetíteni, mert a sík nem engedi őket tovább.
Ezeket szemléltettem a rövid piros nyilakkal.
Vagyis
az egyenes síkra vetett árnyékához elég lenne egy ilyen sugárnak a
lappal való közös pontját meghatározni, a vetett árnyék minden esetben a
döféspontból indul.
Ha egyenesekben gondolkodunk, akkor a fénysugarakat tovább tudnánk engedni, és a képsíkot az árnyékolt területen metszenék el.
|
További segédanyagok:
- Egy régi könyv részlete
- Járjunk nyitott szemmel
- Épületelemek árnyéka - idegen tollak
- Testek árnyékai modellezve
- Szándékosan készített árnyékok
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)